Archívum

life

Aki ismer, azt tudja, hogy rühellem a telefonokat, főleg akkor, mikor csörögnek. Emiatt nem is költök rájuk, már 2008 óta egy buta Nokiával is elvagyok. Na de, szegény pára már nagyon rozoga volt, úgyhogy cserélőssé vált. De úgy voltam vele, hogy nem is kell nekem telefon, nincs sok célja. Aztán egyik nap kaptam egy ilyen csodát a családtagtól, mert már unták, hogy nem vagyok „elérhető”. 9900 Ft volt a Profiban, szóval még nem is telefonboltban árulják.

Telefon specről itt lehet olvasni némi infót.

Telefonálásról még nincs tapasztalatom, ahhoz még túl új, meg a számom is változott. SMS-eket lelkesen kapok rá, azzal nincs gond.

Kommunikáció: A Wi-Fi-je tökéletesen együtt működött a TP-Link-es WPA2-PSK jelszóval, a környező WiFi hálókat is látta. Nyilt hálózatról még nem próbáltam, de majd keresek egyet a városba. Bluetooth is van benne, párosult, tudtam adatot cserélni. Az adatkábel a hozzá adott USB-mini kábel, amiről tölt is. Fali csatlakozót is adtak hozzá, ez nekem külön öröm, mert a könyvolvasóhoz is jó. Szóval az adatkábel rádugása után a telefonon lehet MTP és PTP forgalmat választani, mindkettőt felismerte a Linux Mint, működött is. Váltani is tudtam a kettő között. Állítólag Hipernet képes, meg Wi-Fi tethering, de ezekről még nincs infóm.

Update: Kipróbáltam a sétálóban a free Wi-Fi-t. (pipa)

Média: Nos, fotózásra alkalmatlan. Egy 2Mpx-es kamera van venne, de a régi Nokia 100x jobb képet csinált, akkor gondolhatod. Állítólag videót is rögzit (640×480) de nem foglalkoztam vele. Aztán van benne FM rádió. 4 csatornát kikerestem, működött, néha jól jön. A hangok lejátszása átlagos. Hangfelvevő is van benne, ez is jól jön. MicroSD kártyát lehet beledgni 32G-ig. Talán majd kap egyet.

Tartozékok, használat: A Wifi zabálja az 1300 mWh-ás aksit, de ez nem újdonság. kikapcsolt Wifi-nél, kevés használat mellet szerintem kibír 3 napot. Mivel még tapizom, erről sincs biztos infó. Eddig néhány app-ot tettem fel rá: egy connectBot-ot, amivel jól ment az ssh kapcsolat, egy QPythont, ami szintén nagy jóság. Meg egy QR Reader-t. Működnek. Emellett egy sakk és egy Makaó játék gyanánt. Volt rajta néhány idióta játék, de azokat töröltem. Az akkumulátor feltöltése kb. 3-4 óra. Külsőre semmi különös, szerintem egy sima Android van rajta.

Összefoglaló: Igazából mindenből a legolcsóbb, még működőt tettek bele a franciák, és ezt hozza is. Szóval ha nincsenek nagy telefonálási igényeid és néha jól jön egy naptár, jegyzet néhány hasznos dolog, akkor bátran ajánlom. És miért is ne? Telefonon filmet nézni, meg zenét hallgatni azért nem akkora élmény, innentől kezdve maradnak a praktikus okok.

Bevallom szeretek olvasni, és egy ideje van egy WayteQ könyvolvasóm. Vágytam már rá egy ideje, de nem voltam benne biztos, hogy jobb-e, mint egy hagyományos papírkönyv. Nem jobb, sőt nem is rosszabb, másabb. Ugye az e-ink technológia lehetővé teszi, hogy szinte könyv-szerű élményt kapjon az ember, szinte már eléri a nyomtatott minőséget. Ez fokozottan érvényes a HD e-ink kijelzőkre, ami 1024 pixelt jelent egy sorban. Szóval szép a kijelző.

Az olvasás során az olvasott élmény igazából az e-olvasón is átjön, mert ugye ez főleg a fantázia műve, nem sok köze van ahhoz, hogy min olvasunk. De mégis más kézben tartani egy e-könyv olvasót, mint egy papírkönyvet. Természetesen tablet-en vagy laptop-on is más lenne olvasni. Egyre kevésbé látom az okát, hogy párhuzamot vonjon az ember az olvasási felületek között.

Követek a youtube-on néhány könyves vlogot, és ott egyértelműen még a papírkönyv a favorit. Úgy látszik abban az átmeneti korszakban élünk ahol több médiafelület is megfér egymás mellett a könyvpiacon. Viszont rengeteg olyan könyv is van, ami ingyenesen, vagy pár száz forintért elérhető elektronikus formában, és ezekkel nem tud versenyezni a papírkönyv, árban. Igen, mert valljuk be a könyv az drága, nem csak Magyarországon, hanem mindenhol. Az egyik ausztrál vlogger mesélte, hogy ott 20-25 dollár (AUD) egy toplistás könyv, így az is 4-5000 forintra jönne ki, mint nálunk. Kicsit sokallom egy könyvért, amit jó esetben egy hét alatt elolvasok, aztán ott tartanám a polcon. Persze sokan gondolkodnak könyvespolcokon kígyózó könyvhegyekben, de én nem az a típus vagyok. Számomra jobb az e-könyv vagy a könyvtár.

Számomra a könyv tartalma határozza meg a könyv értékét, és nem az árcédula. Én elolvasok egy könyvet és túl vagyok rajta, nem szeretném felhalmozni a könyveket, meddő dolog számomra. Ilyen szempontból az e-könyv sokkal praktikusabb. De az nyilvánvaló, hogy az e-ink alapú olvasók inkább regények olvasására alkalmasak. Nehézkes átpörgetni, mint egy papírkönyvet. Ehhez az e-olvasó lassú, még ha olvasni akarok az olvasó bekapcsolásához is kell egy perc várakozás. Ami valljuk be máris elvesz az élményből. viszont ha el akarod olvasni a Háború és békét, akkor máris előnyösebb, mert nem kell 5 kilós könyvet a kezedben tartanod, hanem elég a 20 dekás olvasót.

Szóval vannak pró és kontra dolgok, és nem lehet egyértelműen győztest hirdetni, és nem is kell. Jó ez így, mindenki megtalálja a maga kedvencét, és ez a lényeg.

Közben találtam két érdekes cikket:

Emiatt nem fog eltűnni a papírkönyv

Könyvtár papírkönyv nélkül: már nem sci-fi

A gofri az finom, mindenki szereti, és nem is olyan nehéz megcsinálni. Csak egy kis tapasztalat kell hozzá. Nem 100%, hogy mindenkinek elsőre tökéletesen fog sikerülni, nekem is ez az 5. próbálkozás. a negyedik már jó volt, de még tökéletesítettem.

Kell hozzá néhány hardware eszköz.

  • Gofrisütő
  • Szilikonos kenőecset
  • Kézi mixer, opcionálisan kézi habverő a kutyuláshoz.

A gofrisütőből én a legolcsóbb teszkósat vettem, kb 2800 Ft volt akciósan, de anélkül is 3000 forint körül mozog. Természetesen lehet kapni 10-15 ezerért is, dehát feleslegesnek tartom. Lehet valamivel jobb a teflon része, de annyival nem ér többet.

A szilikonos kenőecset viszont nagyon fontos. Azt mondják a receptek, hogy elég a legelső sütés előtt kiolajozni a sütőfelületet, de szerintem ez nem így van, érdemes minden sütés előtt kiolajozni. Erre leglkalmasab a fenti ecset. 100 forintos boltban lehet kapni, vagy vmi müanyag árúsnál. 180 Ft volt.

Következzék a kutyulék, maga a tészta. Én szeretem a ropogós gofrit, azt viszont sima tejből nem lehet csinálni. Abból puha lesz. Persze valaki azt szereti, de én ropogósra vágytam. Emiatt egy főzős facebook csoportban megkérdeztem a módját, és azt tanácsolták, hogy adjak hozzá vizet. Ugyan tovább kell sütni, de ropogósabb lesz. Emellett a tejcukor tartalma miatt kicsit sötétebb lesz az eredmény. Ezért azt is javasolták, hogy tej helyett tejfölt használjak. No tehát következzék a recept.

  • 5 darab tojás
  • 5-6 kanál kristálycukor
  • 1 csomag sütőport (helyette lehet 1/2 kanál szódabikarbóna is)
  • 20-22 kanál rétesliszt
  • 1 deci étolaj
  • 1 nagy doboz tejföl (345 g)
  • Tejfölös pohárnyi víz
  • fél kanál só
  • vaniliáscukor (opcionális)

A tojásokat egy nagy műanyag tálba kell rakni. Sokan szét szokták venni a tojásfehérjét, és külön felverik kamény habbá. Sajna én ehhez lusta voltam. Szóval a tojásokhoz hozzá adtam a cukrot, meg a sütőport. Ezt keverni kell, mig világos sárga lesz, 10-15 perc. Aztán bele a tejföl és a víz. ezt is kutyulod, mig homogén állagú nem lesz. majd a liszt. Ez kicsit odafigyelős, éremes az első 15 kanalat csak belerakni, aztán kutyulni, és ezt követően hozzáadni a további mennyiséget. Az a lényeg, hogy jó sűrű legyen, tehát nem sima palacsinta tészta, hanem annál sűrűbb. Aztán ahogy sűrűsödik úgy adod, vagy hagyod el a többi mennyiséget.

A sütőt kiolajozzuk, majd összezárva jól fehevítem. Aztán mehet bele  kulimász. Túl sokat nem kell, mert csak kifolyik aztán takaríthatsz. De túl kevés se legyen, szóval lepje el a kidudorodásokat a sütőben.

Sütési idő is tapasztalat kérdése, azt mondták, hogy mivel víz van benne, ezért tovább kell sütni. És ez igaz is. Kb: 6-7 percig kell sütni. Ezt követően egy falapát segítségével kiszedni, ügyesen. Aztán megint olajozni, megint sütni. Olyan 10 pár kijön belőle, az ugye 20 négyzet.

Tetejére mehet lekvár, nutella vagy amit szeretsz. Jó barkácsolást.

Mai nap beköszöntött a tél, elkezdett fagyni. Előző nap már volt egy kis havazás is este. Kicsit kinéztem a Várba, és meglepődve láttam, hogy félig-meddig be van fagyva a kis tavacska. Nagyon érdekes volt.

Kerestem egy táblázatot ami tartalmazza a 2014-es napkeltéknek és napnyugtáknak az időpontjait napra lebontva. Aztán csináltam belőle egy diagramot amin vizualizálni lehet. Érdekes szimmetriákat lehet felfedezni.

rise1

A piros a napkelték vonala. A zöld a napnyugtáké. A függőleges tengely a perceket jelöli. A vízszintes tengely a napokat.

A lenti lenne a Bash feldolgozó kód:

while read line
do
 read -a array <<< "$line"
 napkelte_ora=${array[0]:0:1}
 napkelte_perc=${array[0]:1:2}
 
 ## Kitörli a vezető nullát
 if [[ $napkelte_perc =~ ^0 ]]
 then
   napkelte_perc=${napkelte_perc#0}
 fi

 napkelte_szorzat=$((napkelte_ora*60+napkelte_perc))
 
 napnyugta_ora=${array[1]:0:2}
 napnyugta_perc=${array[1]:2:3}
 
 if [[ $napnyugta_perc =~ ^0 ]]
 then
   napnyugta_perc=${napnyugta_perc#0}
 fi
 
 napnyugta_szorzat=$((napnyugta_ora*60+napnyugta_perc))
 
 
 printf "%s %s\n" $napkelte_szorzat $napnyugta_szorzat
done < set_rise.txt

Itt pedig az adatok: nyers adatok, feldolgozott adatok. a feldolgozott adatok elé még beraktam a napok sorszámát tartalmazó oszlopot a GNUPlot-nak.